A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Magasabb infláció, alacsonyabb növekedés - így összegezhető a Magyar Nemzeti Bank magyar gazdaságról alkotott képének változása.
Az EKB Kormányzótanácsának egyik tagja szerint Trump elnök vámpolitikája és a német költekezés új helyzet elé állítja a döntéshozókat. Nem önmagában az áprilisi kamatdöntés a fontos, hanem előrébb is kell tekinteni. Véleménye szerint érdemes lehet megfontolni annak lehetőségét, hogy áprilisban már nem csökkentenek kamatot.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében az MNB keddi kamatdöntését értékeltük. A témával kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt a vendégünk.Az adás második részében az árrésstop intézkedésről volt szó, ennek keretében ugyanis szenzitív adatok váltak kiszámíthatóvá az élelmiszerek beszállítói árképzésével kapcsolatban. Arról, hogy ez miért problémás, Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdezzük.
Gyengülő dollár és az amerikai adósság átütemezése: a Mar-a-Lago-i megállapodások koktélja robbanásveszéllyel fenyeget – kibukott Donald Trump amerikai elnök gazdasági terve, aminek a zöldhasú lehet az első áldozata.
Az MNB ma változatlanul, 6,5%-on tartotta a kamatot, miközben az új elnök, Varga Mihály tartósan magas kamatszintet vetített előre, mert az inflációs kilátások romlottak. Az MNB előrejelzése szerint az infláció idén magasabb lesz, mint korábban várták, miközben a gazdasági növekedés lassabb. Az elemzők úgy vélik, hogy az év vége felé talán csökkenhet a kamat, de a magas infláció miatt erre nincs garancia.
A jegybank a frissített előrejelzés szerint rosszabb növekedést és magasabb inflációs pályát lát és azt is elismeri, hogy az inflációs cél fenntartható elérése valamivel későbbre tolódott. A következő hónapokban az árrések korlátozása javíthatja a jegybank szerint az inflációs folyamatokat. A jegybank fő üzenete nem változott, továbbra is szigorú monetáris politikai irányultságra van szükség az inflációs cél eléréséhez. Az alábbiakban a teljes közleményt közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.
Amellett, hogy 6,5%-on tartotta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank, kiadta az új inflációs jelentés főbb számait, és ezekből az látszik, hogy jócskán emelte a jegybanki stáb az idei és jövő évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzést.
Változatlanul, 6,5%-on hagyta az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Ezzel hatodik egymást követő alkalommal tartja változatlan szinten az irányadó rátát a jegybank, utoljára tavaly szeptemberben vágott. A várakozásoknak megfelelő döntésnél jóval izgalmasabb, ami hamarosan következik: Varga Mihály MNB-elnök tartja a sajtótájékoztatót, illetve megismerhetjük az új jegybanki vezetés alatt elkészült első inflációs és növekedési előrejelzést is.
A Portfolio szerkesztőségéhez eljuttatott meghívó alapján Varga Mihály nyilvános sajtótájékoztatót tart a keddi kamatdöntés után, ahol várhatóan ismerteti a döntés hátterét.
Kato Kacunobu japán pénzügyminiszter szerint a gazdaság jelenlegi állapota ellenére az ország még nem hagyta maga mögött a deflációt. Noha a fogyasztói árak immár 35 hónapja a Bank of Japan (BoJ) 2%-os célja felett vannak, és februárban 3%-os volt az élelmiszerektől tisztított infláció, a drágulást főként a gyenge jen és az importált nyersanyagköltségek hajtják – nem pedig a belső kereslet vagy tartós bérdinamika – írja a Financial Times.
Holnapi kamatdöntő ülésén változatlanul (6,5%-on) tartja az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - vélik egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ez azt jelenti, hogy Varga Mihály új jegybankelnök folytatja a közelmúlt kamatpolitikáját, az első kamatdöntése ugyanaz lehet, mint amit a megelőző öt hónapban láthattunk. A döntéshez fűződő indoklás, illetve a jegybank új (feltehetően érdemben romló) előrejelzései így is hozhatnak izgalmakat.
Úgy látszik, hogy Donald Trump amerikai elnököt – első elnöki ciklusával ellentétben – már nem érdekli, hogy intézkedései milyen károkat okoznak a pénzpiacokon. Úgy tűnik, Trump mostanra megszállottja lett az intézmények leépítésére vonatkozó radikális megközelítésnek, amely többek között a Federal Reserve, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ellen irányul.
A Federal Reserve 2024-ben kisebb veszteséget könyvelt el működésén, mint egy évvel korábban. Az amerikai jegybank 77,5 milliárd dolláros veszteséget jelentett, szemben a 2023-as 114,6 milliárd dollárral, miközben továbbra is az infláció megfékezésén dolgozik - tudósít a Reuters hírügynökség.
Nem változtatott a kamatokon az orosz jegybank, de az infláció terén már látszódnak a javulás óvatos jelei. A munkaerőpiaci feszesség csökken és az inflációs várakozások is javulgatnak. Ugyanakkor a jegybank továbbra is 21%-os kamatot tart megfelelőnek a most nagyjából 10% körüli inflációhoz.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának francia tagja, Francois Villeroy de Galhau szerint van még tér a kamatok további csökkentésére, mivel az európai fogyasztói árak kevésbé jelentenek problémát, mint az Egyesült Államokban - tudósított a Bloomberg.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár, új csúcson az arany.
Menedékeszközt keresnek a befektetők.
Máshova vitték a pénzüket a kanadaiak.
Senkinek nincs kedve az ellenlépések ellövéséhez, de mindenki tudomásul vette, hogy Trump döntése választ követel.
Fókuszban Kína gazdasága.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
